Dolgoztatni kell az agyunkat, nehogy ellustuljon - jó hír ezzel szemben, hogy a pihenés legalább ilyen fontos!
Legyen szó sportról, tanulásról vagy szellemi munkáról, minden jobban megy, ha nem szünet nélkül hajtjuk magunkat.
Jost több mint 100 éves törvénye szerint: ha két emléknyom ugyanolyan erős, akkor egy újabb memorizálási próba a régebbi emléket fogja jobban bevésni. Egyetemisták számára ennek gyakorlati jelentősége van: a szorgalmi időszakban egyszer már megtanult anyagot sokkal könnyebb a vizsga előtt felfrissíteni.
Lila Davachi, a New York University kutatója a memória és az egyes agyterületek aktivitásának összefüggéseit vizsgálja. Alanyainak szópárokat kell megjegyezniük, vagy tárgyakat párosítani színekkel. A két ismétlés között eltelt 24 óra, amiben természetesen alvás is volt, fontos részét képezte a vizsgálatnak.
Egyik kísérletének azonban az volt a lényege, mit csinál az agy a feladat végrehajtása utáni pihenés közben. A mágneses rezonanciavizsgálatok kimutatták, hogy a hippokampusz és az agykéreg bizonyos területei (a tárgyak, az arcok, illetve a helyszínek feldolgozása más-más régióban történik) között aktívabb kapcsolat figyelhető meg, ha az alany előzetesen egy emlékezetes feladatot végzett (arcokat és tárgyakat tanult meg összekapcsolni), mint ha egyszerűen tétlen volt.
Más kutatások (köztük a magyar Nádasdy Zoltáné) már vizsgálták azt, hogy a patkányokban és más rágcsálókban a hatékony tanulás akkor következik be, ha a feladat elsajátítása után az állat álmában "újraéli" azt. Davachi kísérletei azt mutatják, hogy ez az embereknél sincs másként.
Szólhatna valaki végre a vizsgaidőszakban éjjel-nappal nyitva tartó könyvtárakban hajnalig gubbasztó spanyol egyetemistáknak, hogy alvás nélkül hiába strapálják magukat!