Szerencsére lejárt már a könyök alá szorított szalvéták ideje. Már nem néznek furcsán arra, aki head-settel a fején látszólag a semmibe beszél, sőt, még gesztikulál is hozzá. Nagyon helyes! Mutogassunk nyugodtan (persze nem mindegy, hogy mit)!

A kézmozdulatok ugyanis hozzájárulnak az agy fejlődéséhez, legalábbis ezt állítja több tanulmány is. Egy chicagói vizsgálat során 50 kisgyerek mindennapjait örökítették meg 10-14 hónapos koruk között, majd elemezték azokat. Kiderült, hogy a magasabb iskolai végzettségű, illetve jövedelmű szülők több gesztust használtak, amikor a gyerekeikhez szóltak, így a kicsik is többféle jelentéstartalmat tudtak így közvetíteni: a szegényebb családokból származókhoz (13) képest 24-félét.

Ez önmagában még nem tragédia, mondhatnánk, hiszen ha nem is lesz mindenki Allan Pease, de az alapvető gesztusokat a legtöbben gond nélkül elsajátítják. Csakhogy: a fenti kutatás szerint azok a gyerekek, akik babakorukban többet gesztikuláltak, 13 évesen jóval nagyobb szókinccsel rendelkeznek, mint tétlen kezű társaik. Ez pedig előnyhöz juttatja őket az iskolában.

Uta Sassenberg, a Humboldt Egyetem doktorandusza. Kutatásában 51 gimnazistát vizsgált meg: először elkülönítette az átlagos, illetve a magas intelligenciájúakat (érdekes, hogy alacsony intelligenciájúakról nem ír a cikk: valószínűleg a Németországban gimnáziumnak nevezett, egyetemre készülő diákokat oktató intézményben ilyenek nemigen fordulnak elő), majd vizuális feladatokat adott nekik. Az intelligensebb csoport itt is jobban teljesített, azonban nem ez a vizsgálat igazi újdonsága, hanem az, hogy Utának akár nem is kellett volna megnéznie ezeket az eredményeket. A tizenhét éves ifjak gesztusai ugyanis elárulták, melyik csoportba tartoznak: az intelligensebbje körkörös mozdulatok közepette magyarázta megoldási stratégiáját.

A részletes MR-vizsgálatok kimutatták, hogy az élénk kézmozgást végzők agyának bizonyos területei fejlettebbek voltak. Azt, hogy melyik az ok és melyik az okozat, még nem sikerült meghatározni, annyi azonban bizonyos, hogy az ún. folyékony intelligencia (ez nem azt jelenti, hogy valaki hígagyú, hanem problémamegoldást, minták felismerését) összefüggésben áll a gesztusokkal. Már azt is sikerült kimutatni, hogy gyorsabban sajátítanak el új feladatokat azok a gyerekek, akiket arra buzdítanak, hogy gesztikuláljanak tanulás közben.