Bemutatkozás

Egy hely, ahol megtalálható minden, amit az IQ-ról, az intelligenciáról és a Mensáról tudni lehet, amit tudni szeretnél, amit tudni vélsz.

Friss kommentek

  • fakeplastic: akkor táborban találkozunk!! ;) (2012.07.12. 10:39) VOLT fesztivál Mensa módra
  • andras1980: Tartós ez a változás, vagy csak ideiglenes a szülés után? Akinek több gyereke van, annak fejletteb... (2010.11.10. 20:31) Szülés után is fejlődik az agy
  • andras1980: Engem nem lepett meg, hogy ha a gondolkodásunk szinkronban van, akkor az agytevékenység is. Az, ho... (2010.09.05. 19:20) Egy kerékre jár az agyunk
  • Masszőr: Nagyon érdekes kutatási eredmény. Felvetődött bennem egy kérdés: Mostanában gyakran látható élénk ... (2010.03.18. 18:43) Gesztusok és intelligencia
  • rosszarcz: Talán csak egyszerű evolúció? ;-) www.darwinawards.com/ (2010.02.16. 16:58) Aki hülye, haljon meg

Linkblog




IQ, EQ

2009.05.22. 10:28 | balack | 1 komment

Címkék: siker bölcsesség műveltség tehetség intelligencia eq

 Mi az intelligencia? Hát, azt sajnos nem tudjuk. Két konferenciát is összehívtak pusztán ennek a fogalomnak a definiálására, de talán a leghasználhatóbb, amivel előálltak, az volt, hogy "az intelligencia az, amit az IQ-tesztek mérnek".

Arra viszont sokan sokféle választ tudunk adni, hogy mi NEM az intelligencia. 

- nem műveltség. Az összefüggés egyoldalú: egy magas intelligenciájú ember valószínűleg legalább átlagos műveltséget szerez az évek során, de még egy kimagaslóan művelt egyetemi professzorról sem állítható biztosan, hogy különösebben intelligens.

- nem bölcsesség. Ez szintén egy megfoghatatlan tulajdonság, a kutatások szerint azonban az emberek azt tartják bölcsnek, aki társaságkedvelő, gyakorlati ismeretekkel és jó önismerettel rendelkezik, érzelmileg stabil, toleráns és jól tűri a bizonytalanságot. 

- nem tehetség. Gardner többfaktoros elmélete az intelligencia alábbi fajtáit különbözteti meg: logikai-matematikai, téri, mozgásos, zenei, verbális, interperszonális (személyközi) és intraperszonális (személyen belüli). A kiemelkedő zenei, művészeti vagy sportteljesítményt nyújtókat mégsem intelligensnek, hanem tehetségesnek szoktuk nevezni. A tehetséget azonban sokan tanult képességnek tartják, míg az intelligencia felnőttkorban már nem fejleszthető célzottan.

- nem sikeresség. Az intelligenciatesztek ennek ellenére igen jól bejósolják a várható sikerességet - egyes fajtái (pl. a Stanford-Binet-teszt, amit eredetileg is erre fejlesztettek ki, illetve a magyar pszichológusok által is használt Wechsler) az iskolai eredményt vetítik előre, mások (pl. a Raven-teszt) az életbeli sikerességet. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a kiemelkedő intelligenciájúak mind nagyon sikeresek lennének.

Vagy talán ez csak a siker definíciójától függ? Mit nevezünk sikernek: azt, ha valaki egy nagyvállalat igen jól kereső vezérigazgatója; ha akár egy kis cipészműhelyben, de jól és örömmel végzi a munkáját; vagy ha önkéntesként az afrikai éhezőkön segít? Ezt mindenki maga dönti el.

Az érzelmi intelligencia fogalmát Goleman vezette be 1995-ben. Definíciója szerint ez a saját és mások érzelmeinek felismerését, értelmezését és kezelését lehetővé tevő képesség. Sejtése szerint ez az a tulajdonság, amely egyeseknek segít, hogy kibontakoztasság képességeiket és sikeresek legyenek. Antonio Damasio neurológus szerint "A legtöbb döntés, amelyet meg kell hoznunk, a lehetséges kimenetelek olyan nagy számát kínálja, hogy ha megkísérelnénk mindegyiket elemezni, annak sose lenne vége. Ha valaki meghív minket másnapra ebédre, a megbeszélt időpontban még mindig azon gondolkoznánk, vajon elmenjünk-e." A döntést az gyorsítja fel, hogy az egyes alternatívákhoz emocionális értékeket társítunk. Tehát az EQ nagy hasznunkra van a mindennapi életben!

A kutatások érdekes eredményekre vezettek az érzelmi intelligencia, az IQ és a munkahelyi teljesítmény összefüggésével kapcsolatban is. Az életbeli sikert kb. 20%-ban határozza meg az IQ. Az alacsonyabb IQ-jú dolgozók sikere azonban nagymértékben az érzelmi intelligenciától függött, míg a magasabb intelligenciájúaké kevésbé. 

A Graham Murray vezetésével a Cambridge-i egyetemen végzett kísérlet azt vizsgálta, mely agyterületek játszanak szerepet a társas hajlam kialakulásában. Azt találták, hogy azok a régiók, amelyek az ember legprimitívebb, ösztönös élvezetforrásai (például az evés és a szex) által kiváltott pozitív érzésekért felelősek, több agysejtet tartalmaztak a társaságkedvelő alanyok esetében. Arra a kutatók még nem találták meg a választ, hogy melyik az ok és melyik az okozat: azaz hogy a megfelelő helyeken koncentrált szürkeállomány okozza-e a társas hajlamot, vagy a társaságkedvelő emberek agykérge szerveződik másképpen.

És vajon mennyire társaságkedvelő a "legszínesebb szürkeállomány"?

Források:

The EQ Factor
http://www.time.com/time/classroom/psych/unit5_article1.html (angol)

Kiknek van a legtöbb agysejtjük?
http://hvg.hu/Tudomany/20090521_tarsasagi_ember_agysejtek.aspx

Neurobiology of wisdom (abstract) 
http://archpsyc.ama-assn.org/cgi/content/abstract/66/4/355  (angol)

 

 

Volt egy közgyűlés

2009.05.18. 19:53 | Betond | 2 komment

Címkék: rendezvény mensa

A Mensa HungarIQa a hét végén tartotta rendes közgyűlését. Részletek a következő Asztallapban.

Elnökünk beszédet tart

A tagság figyel

A tagság itt még mindig friss

A környezet elég retró: a Stefánia (volt MNMH) Gobelin terme
(ami 25 év alatt semmit sem változott)

A későn kelők intelligensebbek

2009.05.13. 11:39 | balack | 3 komment

Címkék: alvás intelligencia

A Liege-i egyetem kutatói összefüggést találtak az alvási szokások (más néven kronotípusok) és az intelligencia között. 

Bár Benjamin Franklin azt tanácsolta, keljünk és feküdjünk korán, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy ez bármilyen egészségi, gazdasági vagy felfogóképességbeli előnnyel járna. Sőt. A "bagoly" típusú emberek, akik későn fekszenek és kelnek, magasabb agyi aktivitást és jobb teljesítményt produkáltak (azonos mennyiségű alvás után, ugyanannyi ébren töltött idő elteltével), mint a korán fekvő és kelő "pacsirták". A "korán" és a "későn" határát a kutatók a felkelés esetén reggel 8, a lefekvés esetén este 11 órában határozták meg.

Ráadásul az átlagos jövedelmük is a baglyoknak volt magasabb. Egy brit kutatás szerint, amelyet 65 év feletti "madárkákon" végeztek, a bagoly típusúak nagyobb arányban rendelkeztek saját autóval és vécével felszerelt ingatlannal, mint a pacsirták. A baglyok közé tartozott például Winston Churchill is, aki - sok mai sorstársával ellentétben - megengedhette magának, hogy "reggeli" fürdője közben tartsa a megbeszéléseket.

A ma uralkodó munkarend sokakat pacsirtalétre kényszerít, egy amerikai vizsgálat szerint a népesség fele nem a biológiai órája szerint él (ezt nevezik "social jet lag"-nek, azaz társadalmi időeltolódásnak). Főleg a kisgyerekekre és a fiatalokra jellemző a "bagolyság", ezért okoz sokaknak gondot időben beérni az iskolába.

Az egyéni sajátosságok figyelmen kívül hagyása az időnkénti késéseknél jelentősebb problémákat is okozhat. Egy dán tanulmány szerint azok a nők, akiket legalább fél éven keresztül éjszakai műszakba osztottak be, másfélszer akkora eséllyel kaptak mellrákot, mint a nappal dolgozó hölgyek. Megnő a pszichiátriai betegségek (például depresszió) és anyagcsereproblémák gyakorisága is.

Valószínűleg az alvási mintázat is genetikai eredetű, és az őskori munkamegosztás idejére nyúlik vissza, amikor is a korán kelő emberekből vadászok, az éjszaka aktívakból pedig éjjeliőrök lettek. 

Forrás:

http://index.hu/tudomany/brittudosok/2009/04/24/a_keson_kelok_okosabbak/http://www.nytimes.com/1998/12/22/health/vital-signs-patterns-night-owls-now-getting-the-worms.html?sec=health&&n=Top/Reference/Times%20Topics/Subjects/I/Intelligence (angol)http://dangerousintersection.org/2009/03/25/struggling-to-live-life-as-an-owl/ (angol)

Intelligencia=egészség?

2009.05.11. 12:51 | balack | Szólj hozzá!

Címkék: kutatás öröklés intelligencia

1985-86-ban az Egyesült Államokban többezer vietnami veteránon végeztek mindenre kiterjedő egészségi vizsgálatot. Az eredményeket később elemző londoni kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jó általános egészségi állapot és a magasabb intelligencia azonos genetikai gyökerekre vezethető vissza. Tucatnyi betegség (például a sérv, a fülgyulladás vagy a szürkehályog) ritkábban fordult elő az intelligensebb veteránoknál. A jelenség azt a kérdést veti fel: hogyan gyakorolhat hatást az intelligencia olyan folyamatokra, amelyek ennyire távol vannak az agy működésétől?

Gondolhatnánk arra, hogy ez azért van, mert aki intelligens, az tudatosan az egészséges életmódot választja. A kutatók elismerik az összefüggés létezését, azonban az intelligencia mégis jobban korrelált a fenti betegségek előfordulási gyakoriságával, mint például a testtömegindex vagy a nemdohányzás.

Ugyanebben a veteráncsoportban már kimutatták azt, hogy az intelligensebb férfiak spermái egészségesebbek. Mindazonáltal az elmélet még igazolásra vár.

Link az eredeti cikkhez (angolul)

Európai IQ Bajnokság

2009.05.09. 21:11 | balack | 1 komment

"Elindult az Európai IQ bajnokság. A nemzetközi verseny kapcsán – immár sokadszorra - felmerül a kérdés: mitől függ az IQ-teszt eredménye és egyáltalán mi is az az intelligencia. A múlt században két önálló, nemzetközi konferenciát is rendeztek, hogy végre definiálják az intelligencia fogalmát. Mindkét találkozó eredménytelennek bizonyult.

Rigó Péter pszichológus, a kiemelkedő intelligenciával rendelkező embereket tömörítő Mensa HungarIQa felügyelő pszichológusa azt mondja: noha máig nincs az intelligencia mibenlétének pontos meghatározása, többé-kevésbé kialakult egyfajta konszenzusos megközelítés.

Abban egyeznek a vélemények, hogy valamilyen problémamegoldó képességről van szó. Nagyjából az is körvonalazódni látszik, hogy a problémamegoldó-képesség logikai, racionális, téri és nyelvi területen mutatkozik meg a leginkább.

– A Harvard Egyetem professzora, Howard Gardner elmélete a legszélsőségesebb: szerinte a zenei képességek, a mozgáskoordináció és a szociális, illetve a belső, azaz intraperszonális problémamegoldó képesség is az intelligencia részei. De ezt a tézist semmilyen kutatás nem alapozza meg – teszi hozzá a pszichológus.

Az IQ tesztek is nagyon sokféle képességet mérhetnek.

– Általában az intelligencia velejének nevezhető logikai képességet vizsgálják, de számos egyéb részképességre – szókincsre, nyelvi készségre, műveltségre - kiterjedhet a vizsgálat.
Rigó hangsúlyozza: a részképességek és az intelligencia kapcsolata újabb vita tárgyát képezi a kutatók körében.

– A „kompromisszumos” elmélet szerint az átlag alatti intelligenciával rendelkezőknél erős az összefüggés az intelligencia és a részképességek között. Azaz a kevésbé intelligens emberek vélhetően műveletlenebbek, nyelvi képességeik elmaradnak az átlagtól. Ugyanakkor a kiemelkedő intelligenciával rendelkezőknél előfordulhat a differenciálódás, azaz nem valószínű, hogy minden részképességükben kiemelkedőek lennének.

Hogy mitől függ az intelligencia? Természetesen ezzel kapcsolatban is többféle kutatás készült. Elsősorban együtt és külön nevelkedett ikreket vizsgáltak.

Az Európai IQ Bajnokságon bárki részt vehet. A teszteket ezen a címen lehet kitölteni.

– Ebben a kérdésben is született kompromisszumos álláspont. A heterogén társadalmakban, például Brazíliában, ahol a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek között 30-50-szeres jövedelemkülönbség lehet, a környezeti feltételek tűnnek fontosabbnak, vagyis a táplálkozás, a környezet ingergazdagsága, a iskolai oktatás minősége. Dániában többé-kevésbé kiegyenlítettek a jövedelmek, jól működik a szociális rendszer. Érdekes módon ott inkább a genetika játszik szerepet az intelligencia meghatározásában.

Ami viszont biztos: kamaszkorra kialakul az intelligencia végleges szintje. Ezután már hiába gyakorlás, az IQ-teszt eredménye nem javul jelentősen, az intelligencia ugyanis az egyik legstabilabb személyiségvonás."

Forrás: 168 Óra Online

A butaság enciklopédiája

2009.05.02. 21:14 | balack | 1 komment

Címkék: könyv butaság intelligencia

Matthijs van Boxsel holland "morozófus", civilben szervezetfejlesztési tanácsadó, már tizenöt éve a butaságot kutatja.

Azt állítja, hogy az emberi fajt meghatározó alapvető tulajdonságról van szó, amely nem az intelligencia hiányát, hanem épp ellenkezőleg, annak előfeltételét jelenti! A butaság ugyanis "nem szándékolt, akaratlan önpusztításra való hajlam", amely ellen az emberiség úgy védekezett, hogy kifejlesztette magában az intelligenciát.

A kötet távolról sem szigorú tudományossággal íródott lexikon, inkább kultúrtörténeti esszégyűjtemény, amely 15 nyelven való megjelenés után Magyarországra is megérkezett. A szerző számos kultúrkörből merít, hiszen állítása szerint a civilizáció nem más, mint a butaság elleni küzdelem stratégiáinak összessége.

Forrás: Metropol

http://www.metropol.hu/kultura/cikk/395145

 

2 éves Mensa-tag Angliában

2009.05.02. 21:07 | balack | 3 komment

Címkék: gyerek mensa

Minden idők legfiatalabb Mensa-tagja lett egy kétéves kislány. Elise Tan Roberts IQ-ja a vizsgálatok szerint 156 (ezzel a gyerekek számára készült standard szerint a felső két ezrelékbe tartozik, a Mensa-tagság kritériuma pedig "csupán" a felső két százalékba való tartozás). Ismeri az ábécét, felismeri az írott betűket, tudja 35 ország fővárosát, képes egyjegyű számok összeadására, és tud különbséget tenni egy egyenlő oldalú és egy egyenlő szárú háromszög között.

Szülei azt állítják, hogy nem tanították szándékosan a kislányt, egyszerűen válaszoltak arra a rengeteg kérdésre, amit Elise nap mint nap feltett nekik. Most is úgy nyilatkoznak, hogy lányukat továbbra sem fogják speciális képzésre hordani. Joan Freeman professzor szerint, aki az intelligenciavizsgálatot végezte, a kitűnő memória teszi lehetővé, hogy Elise ilyen gyorsan tanuljon. Egyébként nem csak tárgyi tudása átlagon felüli: 8 hónaposan kezdett járni, 10 hónaposan futni, az első szavát pedig már 5 hónapos korában kimondta.

Az angol Mensa 10, a Mensa HungarIQa pedig 17 éves kortól teszteli a gyerekeket, Elise eredményét azonban az angol szervezet elfogadta, és tagjai közé vette a kislányt.

Itt olvashatsz többet Elise-ről (angol nyelven):

 

http://blogs.mirror.co.uk/mirror-images/2009/04/elise-the-2-year-old-mensa-gen.html (képekkel!)

http://www.mirror.co.uk/news/top-stories/2009/04/29/exclusive-the-amazing-two-year-old-with-an-iq-of-156-she-s-cleverer-than-carol-vorderman-115875-21319470/

http://www.thesun.co.uk/sol/homepage/news/article2404266.ece

http://www.dailymail.co.uk/news/article-1175141/Meet-Elise-girl-IQ-higher-Carol-Vorderman.html

Sweet Little Sixteen

2009.04.26. 11:41 | balack | Szólj hozzá!

Címkék: szülinap rendezvény

Ezen a hétvégén ünnepelte a Mensa HungarIQa 16. születésnapját (illetve, ahogy egy pedáns tagtársunk fogalmazott, most volt a magyar Mensa 16 éves, 1 hónapos és 4 napos).

A jeles alkalom tiszteletére majd’ 200 M és M-családtag gyűlt össze a Stefánia Kulturális Központban. Érdekes kiállítást láthattunk a tagok munkáiból (volt ott a rézdrót fáktól az elemgyűjteményen át a kavicsállatkákig minden), néhányan pedig a színpadon mutatták be zenei vagy egyéb tudásuk legjavát.

Ezután díjkiosztó következett: a tagok szavazatai alapján odaítélt elismeréssel a legjobb szervezőt, illetve a Mensában véghezvitt “életművét” jutalmazzuk. Az est fényét Hobo “Tudod, hogy nincs bocsánat” című előadása is emelte.

És természetesen voltak finom étkek-italok, csinos hölgyek, rég nem látott ismerősök... ahogy az egy szülinapi partihoz illik.

Happy Birthday Mensa!

Világbajnokság

2009.04.24. 11:31 | balack | 1 komment

Tudtad, hogy van egy magyar focicsapat, amelyik már harmadszor lett világbajnok?

A Mensa HungarIQa válogatottja 2009-ben sikeresen megvédte elsőségét az idén Münchenben megrendezett Mensa World Cupon!

Világbajnok lett a magyar fociválogatott, bár a csapatba kerülésnek ezúttal nem elsősorban a focitudás, hanem a magas IQ volt a feltétele. Ezt a világbajnokságot évente rendezik meg, a szervező pedig a Mensa közösség, amelynek tagja csak az lehet, aki sikerrel teljesítette a tagság feltételét: olyan eredménnyel írta meg az IQ tesztet, amire csak az emberiség 2 százaléka képes. Magyarországon a Mensa HungarIQa végzi a tesztiratást, és tagjai valamennyien 130 pontnál magasabb IQ értékkel rendelkeznek. A mensás foci világbajnokságon többek között Németország, Dánia és Olaszország nemzeti Mensa-szervezeteinek csapata is indult, és a pályán vitathatatlanul intelligens megoldásokból születtek a gólok. A világbajnoki győztes - immár harmadik alkalommal - a Mensa HungarIQa csapata lett, és a válogatott bebizonyította: az intelligencia a génjeikben, a foci a vérükben van!

Ha szeretnél többet olvasni a témáról, ajánljuk az alábbi linkeket:

http://www.nb1.hu/popupindex.php?itemid=75277  (itt képet is találsz!)

http://www.nemzetisport.hu/egyebfoci/labdarugas-vilagbajnok-a-magyar-mensa-futballvalogatott-232702.html

http://kso.hu/rovid_hir/?cikk=232702&date=2009-04-23

http://www.foci24.com/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=44686&qq=rss

http://www.hunvista.net/2009/04/23/labdarugas-megvedte-vilagbajnoki-cimet-a-magyar-mensa-valogatott/

Beköszönő

2009.04.24. 09:20 | balack | 3 komment

Címkék: beköszönő

Üdv minden kedves olvasónak!

...ha már korog az agyad;

...ha csak egy kis ínyencségre vágysz;

...ha kedveled a fehér abrosz (vagyis asztallap) melletti beszélgetéseket;

                                                        

                                                                akkor a legjobb helyen jársz!

Mint azt Te is látod, elindult az IQsok blog, azaz a Szellemi Étkezde, ahol igyekszünk minél gyakrabban feltölteni az intellektuális svédasztalt érdekes, friss hírekkel. 

A főfogás az intelligencia, az ezzel kapcsolatos újdonságok, kutatások, tesztek, de a menü kiegészülhet (igény szerint) fejtörőkkel, programajánlókkal - és persze a Ti véleményetekkel!

Legyen ez egy interaktív blog, hallassátok a villacsörgést!

Jó étvágyat, kellemes olvasgatást kívánunk!

az IQsok csapata