Bemutatkozás

Egy hely, ahol megtalálható minden, amit az IQ-ról, az intelligenciáról és a Mensáról tudni lehet, amit tudni szeretnél, amit tudni vélsz.

Friss kommentek

  • fakeplastic: akkor táborban találkozunk!! ;) (2012.07.12. 10:39) VOLT fesztivál Mensa módra
  • andras1980: Tartós ez a változás, vagy csak ideiglenes a szülés után? Akinek több gyereke van, annak fejletteb... (2010.11.10. 20:31) Szülés után is fejlődik az agy
  • andras1980: Engem nem lepett meg, hogy ha a gondolkodásunk szinkronban van, akkor az agytevékenység is. Az, ho... (2010.09.05. 19:20) Egy kerékre jár az agyunk
  • Masszőr: Nagyon érdekes kutatási eredmény. Felvetődött bennem egy kérdés: Mostanában gyakran látható élénk ... (2010.03.18. 18:43) Gesztusok és intelligencia
  • rosszarcz: Talán csak egyszerű evolúció? ;-) www.darwinawards.com/ (2010.02.16. 16:58) Aki hülye, haljon meg

Linkblog




Rossz a mérce

2009.12.10. 22:49 | balack | 7 komment

Címkék: teszt gyerek intelligencia

 Magyarországon 7% az enyhén értelmi fogyatékosok aránya. Az unió más országaiban ez az arány mindössze 2%. Hogy fér ez össze a világszerte zseninek tartott magyarokról alkotott képpel? Vagy talán csak a mérce nem megfelelő?

Két nyíregyházi roma fiú beperelte iskoláját, a tesztet végző szakértő bizottságot és a megyei önkormányzatot, amiért értelmi fogyatékosnak minősítették őket, megfosztva őket választott pályájuktól (egyikük autószerelőnek, másikuk pedig tánctanárnak tanult volna, most szobafestő-iskolába járnak). Az ismételt vizsgálaton már csak egyikük bizonyult valóban a normánál enyhén alacsonyabb intelligenciájúnak. A pert egyébként elvesztették, azonban fejenként egymillió forint kártérítést kaptak, ugyanis a kirendelt szakértők késve juttatták el szakvéleményüket a bíróságnak. Az egyik fiú most azt fontolgatja, a pénzből kimegy Kanadába. Ott talán tényleg lehetne belőle tánctanár...

Ez az eset nem csak azt mutatja, hogy a hátrányos helyzetű családból jövő gyerekeket nem lehet ugyanazzal a mércével mérni, mint a jól szituáltakat, hanem azt is, hogy érdemes lenne átgondolni az intelligenciatesztek illetékességét.

Dr. Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa szerint az olyan, általánosan elterjedt tesztek, mint a Stanford-Binet (az első IQ-teszt utódja) és a Wechsler (a Magyarországon általában használt, vegyes feladatokat tartalmazó MAWI-teszt W betűje innen ered)-teszt nem az életbeli, hanem az iskolai sikerességet képesek csak megjósolni. Ez alapján pedig nem szabadna dönteni emberek sorsáról, jövőjéről.

A magyar oktatási rendszer elsősorban az ún. reproduktív intelligenciára támaszkodik: ez a tanult adatok visszaidézésének képességét jelenti. Az életben azonban többre mennek a produktív intelligenciában jeleskedők: ez az az elvonatkoztatási, problémamegoldási képesség, amit hétköznapi értelemben intelligenciának nevezünk. Sokszor azok a gyerekek, akiket a reproduktív tesztek alapján speciális iskolába kényszerítenek, valójában nem értelmi fogyatékosok.

Az intelligenciatesztek nagy része kultúrafüggő, vagyis egy más kultúrából származó személy alacsonyabb pontszámot ér el. Egyértelmű ez a jelenség a nyelvi tesztek esetében, de sokszor a "józan ész" diktálta megoldások sem azonosak két kultúrában. Ráadásul a legtöbb IQ-teszt az átlagos érték közelében mér jól, a kiugró képességű vagy valamilyen szempontból különleges személyek esetében nem megbízható.

A Mensa által használt teszt gyakorlatilag kultúrafüggetlen (bár állítólag előfordult, hogy egy afrikai törzs tagjai rendre rossz megoldást adtak, majd hozzátették, hogy "De ha buta lennék, azt mondanám..." - majd elsorolták a hibátlan válaszokat), és inkább az életbeli, mint az iskolai sikerrel összefüggő általános (g) faktort méri. Kifejezetten a magas intelligenciatartomány mérésére fejlesztették ki. 

A bejegyzés trackback címe:

https://iqsok.blog.hu/api/trackback/id/tr881589407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2009.12.11. 14:21:30

mikor a villamoson utazok, az a gondolat fogalmazódik meg bennem, hogy nem 7%, hanem 70% az...

LegjobbVagyok · http://legjobbvagyok.hu 2009.12.11. 14:27:45

Az a helyzet, hogy még mindig a kognitív képességeket tartják mérvadónak, pedig a tehetség ennél sokkal összetettebb kérdés. Mi a Sárgacsíkon egész más elveket vallunk erről, és nem csak a magas iq-val rendelkezőket látjuk tehetségesnek. Egyébként ezzel kapcsolatban írtunk is egy 70 oldalas tanulmányt, amelyet levédettünk...

nickita 2009.12.11. 14:34:14

na, az én gyerekem spec suliban olyan osztályba jár, ahová enyhék járnak. háát, van ott mindenféle. olyan is, akinek máig se tudom mi baja van és miért jár oda, mert annyira normálnak tűnik. és van az ellenkező végletből is, a se bú, se bá fajtából is. szóval az IQ teszt szerintem nem nagyon alkalmas a képességek felmérésére.

LegjobbVagyok · http://legjobbvagyok.hu 2009.12.11. 14:40:29

@nickita: Ráadásul az iq-ból sosem fog kiderülni, hogy az a gyerek jól fog-e főzni, táncolni, netán szobát festeni? Az iq nem a képességekről szól, hanem bizonyos mentális szintről, bár még ezt is vitatnám...

Krajcs · http://uralicowboy.blog.hu 2009.12.11. 14:47:58

Akkor pedig? Mi az a megoldás, amivel egyszerűen ki lehet váltani a meglévő méréseket?

LegjobbVagyok · http://legjobbvagyok.hu 2009.12.11. 15:22:10

@Krajcs: "Czeizel Endre a Mönks-Renzulli-féle háromgyűrűs modellt négygyűrűssé módosította úgy, hogy az intelligenciát – az ő szóhasználatában az átlagon felüli szellemi képességet – kettébontotta általános értelmi képességekre és specifikus mentális képességekre; valamint a szociális tényezőket kiegészítette a társadalommal. Szerinte akkor várható kimagaslóan magas társadalmi teljesítmény, ha a négy szellemi képesség – tehát az általános értelmesség, a specifikus mentális képesség, a kreativitás és a motiváció – egybeesik, bár az egyes összetevők súlya a különböző tehetségszférákban különbözhet. Ezen örökletes tulajdonságok manifesztálódásához azonban szükséges a négy környezeti feltétel jótékony hatása is: a családé, az iskoláé, a kortárscsoporté és a társadalomé. Még egy további járulékos tényezőt tart igen fontosnak Czeizel: az úgynevezett „sors”-faktort, amely annyit jelent, hogy a tehetségeknek élniük kell. Ez lényegében azt jelenti, hogy a tehetség kibontakozásához idő kell, tehát élni kell – sokáig és „jó minőségben”.

nitro1 2009.12.11. 15:40:30

Szerintem még a 7% is igen durva. Az 700.000 embert jelentene? :-o